2012. június 29., péntek

14. fejezet - Mélyreható

Ahaha! Meg van az első "nem jó"!!! :D Ennek örülök, mert szerintem sem lett olyan jó az előző fejezet. :D Végre valaki, aki megmondja az igazat! Bár kommentet nem hagyott, és lehet, hogy csak irígységből mondta, de legalább nekem is igazam lett! x)
Jó, azt hiszem most le kéne nyugodnom, de nem megy! :D Péntektől péntekig a Tiszatónál leszek, és nem  lesz wifi. :/ Az előző "szünet" az érettségim miatt kellett, de most nyaralni megyek.. Vagy valami olyasmi. Tudom, hogy utáltok, de most hoztam nektek egy fejezetet!

Jah, és tudom, hogy két szó még kimaradt az előző fejezetből és lány mellék-főszereplőt sem hoztam, de szerintem nem csöppenhet be csak úgy valaki. xD Na mindegy. Ez az én felfogásom. Írás közben fogom majd valahogy beilleszteni a csajt, de még a nevét sem tudom. :D Jó szórakozást!
Most nem adok feladatot nektek, mert basznátok megcsinálni, úgyhogy csak kommenteljetek. Bár azt sem fogjátok csinálni, szóval tök feleslegesen koptatom az ujjaimat.



14. fejezet - Mélyreható


 - Milyen volt a koncert? - Kérdeztem mikor visszaült az ágyára.
 - Hangos. - Mondta pár perc gondolkodás után Liam.
 - Észlény. - Forgattam meg a szemeimet.
 - Kérsz sütit? - Rakta félre a laptopját.
 - De hisz' most vágtál be egy egész pizzát! - Néztem rá kikerekedett szemekkel. Válaszul csak vállat vont és a telefonhoz ment. Rendelt csokis sütit meg tejet is. Nem szóltam semmit, így nekem nem rendelt.
 Odamentem az ablakhoz, és nem tévedtem: egy csomó rajongó állt odakint az esőben a hotel előtt.
 - Szerintem ezek meg fognak fázni. - Böktem az ablakra, miközben hátranéztem Liamre. Odajött mögém, hogy lenézzen. Gondterhelt arcot vágott, és odament a laptopjához. Pötyögött egy kicsit, majd ismét félre rakta és visszajött az ablakhoz.
 - Mit írtál? - Kérdeztem a függöny mögül kikukucskálva az ablakon.
 - Hogy odakint nagy vihar van készülőben és vigyázzanak magukra. - Nézett lefelé az utcára.
 - Mindent a rajongókért. - Jegyeztem meg, majd kopogtak az ajtón, én pedig ugrottam egyet. Liam kérdőn nézett rám, majd kinyitotta az ajtót. A pincér behozta a rendelt sütit és az egy pohár tejet, lerakta az asztalra, és ki is ment.
 Liam leült a kis kanapéra és én is csatlakoztam hozzá.
 - Mit csináltál, amíg mi nem voltunk itt? - Kérdezte és beleharapott egy sütibe. - Mmmm. Ez fincsi.
 - Hát. Elmentem sétálni, és találkoztam a rajongótokkal. Kicsit megszállottak... - Beszéd közben a sütiket szuggeráltam. Tényleg fincsinek tűntek. Elszakítottam a tekintetemet a szénhidrátbombától és Liamre néztem. - És nektek volt érdekes interjútok?
 - Próbálnak kreatívak lenni és újat kitalálni. Niall már versenyzett magassarkúban, Harry fekvőtámaszversenyen vett részt... - Megette a süti maradékját. - Egy csomó olyan is volt már, amikor egymást kellett jellemeznünk. Nagyon újat már nem igazán tudnak kezdeni velünk. A legtöbb csak spontán beszélgetésként szokott lezajlani. - Rám nézett kicsit ideges csillogással a szemében, mintha azt akarta volna eldönteni, hogy elmondjon-e valamit. Végül szólásra nyitotta a száját. - Kérdeztek Danielle-ről is.
 - És ez téged kényesen érintett? - Kérdeztem. Nem igazán mondanám, hogy ez nekem rosszul esik, mert természetesen nem. Tudom, hogy milyenek az érzések, és hogy nem tehetünk ellenük. - Hiányzik?
 Liam az arcomat fürkészte. Nem értettem, hogy miért néz így rám, de inkább nem kérdeztem rá. Liam végül feladta és egy sóhaj kíséretében hátradőlt.
 - Nem annyira, mint gondoltam, hogy fog. - Az arcán egy keserű mosoly villant fel.
 - Ezt nem értem. - Dőltem én is hátra.
 Liam rám emelte azokat a gyönyörű szemeit és magyarázni kezdett.
 - Amikor először találkoztunk nem hittem volna, hogy van nála esélyem. 5 évvel volt idősebb nálam. De aztán összejöttünk és tisztára bele voltam szerelmesedve. 2 éven keresztül voltunk együtt... - Elkapta a tekintetét és inkább az asztalt kezdte el fürkészni. - De a végén már nem volt olyan kellemes, mint az elején. Próbáltuk visszahozni a régebbi időket, de nem ment. Mind a ketten megváltoztunk az idő haladtával, és a szerelem elmúlt. Csak szeretet maradt egy barát iránt.
 Csöndben hallgattam és próbáltam nem gondolkozni. A szívem körül valami érzés kapott el és nem akartam, hogy eszembe jusson, milyen érzés... Próbáltam kizárni a fejemből a gondolatokat, amik róla és Danielle-ről születtek.
 - Azt mondják, hogy az első szerelemhez mindig visszatér az ember. - Mondtam a háttámlára hajtva a fejemet és a plafont kezdtem el nézni.
 - Nálam nem lesz visszatérés. Persze néha beszélgetünk, vagy telefonálunk majd, de kapcsolat nem lesz újra. - Hallottam Liam hangját.
 Kicsit kínosnak éreztem erről beszélgetni Liammel. Valamiért zavart, hogy az exéről beszélgetünk. Ha megtudná, hogy én hogyan bánok az exeimmel, valószínűleg nem beszélgetnénk ilyen témákról.
 - Ha megkérdezném, hogy te hogyan állsz... - Kezdte puhatolózva Liam, de sejtettem, hogy mit akar tudni.
 - Valószínűleg elmondanám, de nem tetszene a válasz. - Néztem rá.
 - Én azért tudni szeretném. - Fordult felém ültében.
 Elöntött a forróság az arcomon és inkább nem néztem rá.
 - A traumámból kiindulva nem igazán engedek magamhoz közel túl sok embert. A kapcsolataim nem tartottak tovább egy-két hétnél... Bár egyszer volt egy 5 hónapos is, de akkor rájöttem, hogy nem igazán szerelmes vagyok, hanem inkább kényelmes... - Beszéd közben végül csak megfogtam egy sütit és az ujjaim között kezdtem forgatni. Bármit szívesebben tettem volna, mint most Liamre nézni. - Egyik exemmel sem állok szóba önszántamból. Válaszolok a kérdésükre, ha szemtől szembe állunk, és nem olyan helyzetben, ahol figyelmen kívül hagyhatnám a hangját. Tudod: koncerten, vagy ilyesmi... - Idegesen hátratűrtem egy tincset a fülem mögé. - Senki sem tudta elérni, hogy teljes szívemből szeressem őket. - Pillantottam Liamre, de el is kaptam a tekintetemet. - Nem foglalkoztak velem, nem illettek hozzám, vagy egyszerűen még túl tapasztalatlanok voltak.
 - Ahhoz, hogy egy kapcsolat működjön, kommunikálni is kell. Nem vagyunk gondolat olvasók, hogy mégis mire vágytok! - Liam nem mondott újat, de azért igaza volt.
 - És én el is mondtam, hogy mit szeretnék. Elmondtam a véleményemet, hogy szeretem, ha törődnek velem és nem juttatják eszembe a múltamat. - A süti szétmorzsolódott a kezemben úgy, hogy meg sem kóstoltam. A morzsát leráztam a tálcára a többi süti mellé és a nadrágomba töröltem a kezemet.
 Niall rontott be a szobába nem kis meglepetésemre.
 - Upsz, bocsi. Megzavartam valamit? - Húzta fel a szemöldökét a kanapén ülő kettősünket észrevéve.
 - Nem. Pont jókor jössz. - Mosolyogtam rá. Persze értetlen fejet vágott. Nem akartam elkezdeni magyarázni, hogy olyan témáról beszélgettünk az imént, ami felért volna a Marianna-árok mélységével...
 - Mit szeretnél, Niall? - Kérdezte egy futó sóhaj kíséretében Liam.
 - Csak láttam, hogy twitcamoltál. Miért nem szóltál? - Dobta le magát mellénk Niall.
 - Azt hittem már alszol. - Válaszolt Liam.
 - Az semmi. Nekem egyikőtök se szólt, hogy vége a koncertnek! - Vetettem közbe.
 - Harryvel pont azt beszéltük, hogy már biztos alszol. - Védekezett Niall.
 - Este tízkor? Mi vagyok én, Öreg néni? - Szaladt a szemöldököm a magasba.
 - Mmmfffh.... - Nyammogott Niall, mert betömött egy sütit egészben a szájába.
 - Niall! - Kapott a sütis tányér után Liam, de már elkésett. Az összes süti Niall szájában végezte.
 - Kösz, tesó, ez finom volt! - Simogatta a hasát hátra dőlve a ír barátunk.
 A telefonom rezgett a zsebemben, így elővettem, hogy megnézzem. Beállítottam valahogy, hogy amikor küldenek nekem üzenetet twitteren jelezze. Valaki azt kérdezte, hogy a fiúknak tényleg drogproblémáik vannak-e. Visszaírtam, hogy ezt hogy érti. Belinkelt egy képet, amin olyan hír szerepelt, hogy Harry-t lecsukták még tavaly valamikor egy reptéren drogbirtoklásért. És egy csomó videó bejátszást, ami szerinte alátámasztja a történetet.
 - Hé, itt vagy? - Suhant el egy kéz köztem és a telefonom között.
 - Mi? - Néztem fel Niallra, a kéz tulajdonosára.
 - Hozzád beszélek, de te ide se figyelsz.
 - Jah, csak valaki küldött egy érdekes cikket. - Néztem vissza a telefonom képernyőjére.
 - Most melyikünk halt meg? - Kérdezte szem forgatva Niall.
 - Senki. Az van benne, hogy drogoztok. - Dugtam az orra alá a telefonom.

Tudom, hogy ez semmi, de most mennem kell, mert különben holnap elkések. Puszi!

6 megjegyzés:

  1. nagyon jó lett ez is! tény egy kicsit rövid... de siess a kövivel ahogy csak tudsz!

    VálaszTörlés
  2. Hát szerintem nem hiába koptatod az ujjaidat :D csak az emberek lusták komentet írni...vagy bármi mást. De szerintem ezt ne vedd magadra, mert nagyon jó a történet is, meg az ahogy írsz. Szomorú vagyok hogy megint szünet következik, de aszem hozzá kell szoknom mert a legtöbb blog is így áll...mindenki nyaralni megy :( :) Amugy nagyon tetszett a drogos rész meg a Niall ahogy ott felzabálja a sütit :D Csak így tovább,ügyes vagy! Na jó nem fárasztalak a hülyeségeimmel :D Jó nyaralást! :)

    VálaszTörlés
  3. Nemrég találtam a Blogodat és most fejeztem be ..nagyon tetszik az egész történet és ügyesen írsz :) kíváncsi vagyok hogy mi fog kisülni az egész történetből jó egy két dolgot azért sejtek - tudom ,de hogy- hogy oldod meg az csak te tudod :D

    VálaszTörlés
  4. ma találtam a blogodat és imdom. Sok sikert és így tovább, én örülnék egy új lányszereplőnek még az előző kérdésedre válaszolva. :D De örülnék már annak is, ha Liam és Leah összejönnének, de tetszik, hogy nem sieted ela dolgokat. Nagyon szépen írsz.
    Siess a következővel és csak így tovább!! :)

    VálaszTörlés
  5. héjhóó! ^-^
    én is most találtam a blogodat, és be kell valljam, hogy eddig ez a kedvencem! *-* nagyon örülök, hogy nem hoztad össze őket idő előtt. ezt a hibát szinte mindenki elköveti.
    és ne is törődj azokkal, akik nem írnak komit! csak elállt a lélegzetük a mesterművedtől, és hirtelen nem is tudják, hogy mit írjanak!
    remélem még sokáig fogod írni a történetet, és nem hagyod abba, mert néhányan bunkóznak!
    xoxo: Lux

    VálaszTörlés
  6. Haliii ^^
    nemrég találtam meg a blogodat, sikeresen végig olvastam és gratula ;)
    nagyon tetszik, főleg így hogy az egész nem egy sablon sztori ;)
    izgatottan várom a kövit ;D
    xx.:)

    VálaszTörlés